VANNAK AKIK MAGYAR REFORMNAK MONDJÁK, MÁSOK PEDIG KÍSÉRLETNEK. 

MAGYARORSZÁG A LABORATÓRIUM ÉS A MAGYAR NÉP A KÍSÉRLET ALANYA.

AZ EDDIGI EREDMÉNY: A GAZDAGOK MÉG GAZDAGABBAK, A SZEGÉNYEK MÉG SZEGÉNYEBBEK LETTEK.


magyarok mondják

 Semmi  nem  úgy  van?
Az a 100 csak 90?

Mielőbb tisztázni kéne a dolgok állását! Ez azoknak is érdeke akik elégedettek a jelennel, mert ha kiderül, hogy a 100 valójában csak 90, akkor ők többet veszítenek mint azok akiknek nincs miből. Miről is beszélünk?  Már nem csupán a suttogó propaganda berkeiben hallható, hanem nyíltan és egyre hangosabban emlegetett megállapítás, hogy a magyar gazdaságot valójában az uniós támogatás tartja a víz színén és az a 100 % amit a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményének mondunk valójában csak 90 %. Mindez a kellemetlenkedő szóbeszéd szintjén kezelhető addig, amíg nem nézünk a számok mögé és kiderül, hogy az ott megbúvó helyzet kísértetiesen hasonlít a huhogók által kivetített képhez.

Nézzük mi is a valós helyzet! Egyszerűen, közérthetően. A Magyarországra érkező uniós támogatás - évi 2000 milliárd forint - felhasználásából létrejövő gazdasági teljesítmény az éves magyar GDP 6-7 %-át jelenti, vagyis a magyar gazdaság éves teljesítményének 6-7 %-a külföldről érkező uniós pénzből keletkezik. A külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 900 milliárd forint  elköltése révén generált gazdasági teljesítmény a magyar GDP 3 %-a, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság éves teljesítményéből ez a 3 % is külföldről érkező pénz felhasználásával jön létre. Az uniós támogatás felhasználásából keletkező 7 %-os gazdasági teljesítményt és a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt pénzből keletkező 3 %-os gazdasági teljesítményt összeadva kijön, hogy a magyar gazdaság éves teljesítményének 10 %-a külföldről érkező pénzekből létrejövő gazdasági teljesítmény.

A külföldről érkező pénzek felhasználása nélkül a magyar gazdaság teljesítménye, amit 100 %-nak mondunk, csak 90 % lenne. Az a 100 a külföldről érkező pénzek nélkül valójában csak 90 lenne. Ha csupán az uniós támogatás felhasználásából létrejövő 6-7 %-os gazdasági teljesítmény kiesne, már akkor nagyot kellene húzni a nadrágszíjon. Nem ad derűre ad okot, hogy az uniós támogatás csak 2020-ig érkezik. Vagy addig se, ha 2018-ig lehívják a második ciklusban járó, 12 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós támogatást.

Forrás: TRIPORT 

Lehetetlen?

Legyőzhető a FIDESZ  2018-ban

Noha a közvéleménykutatás adatai alapján masszívan vezet a FIDESZ, többen mégis azt állítják, hogy legyőzhető a narancsos párt a 2018-as választáson. És ez nem csupán jóslat, hanem konkrét érvekkel alátámasztott elemzés. Abból indulnak ki, hogy a 2018-as választás - ha marad ez a választási rendszer - az egyéni választókerületekben dől el. A képlet világos: az nyeri a választást, aki a 106 egyéni választókerület többségét megszerzi.

Már a veszprémi és tapolcai választáson is beigazolódott, hogy hiába vezet a közvélemény kutatások szerint toronymagasan a FIDESZ, az egyéni kerületben nem ez érvényesül. Ráadásul terepen kevésbé számít a média biztosította hátszél, ott a helyi szervezettség, a helyi meggyőzés sokat nyom a latba. Mindez még hatékonyabban érvényesülhet egy tudatosan felépített kampánnyal. Egy olyan kampánnyal, amely az ilyen vagy olyan intézkedések megszavazása miatt az egyéni képviselőjelöltekre kivetülő ellenérzésre, ellenszenvre épít. Ennek tudatos és szervezett érvényesítését jelenti, amikor egy adott választókerület egyéni képviselőjét utólagos állásfoglalásra kényszerítik.

Ez történhet úgy, hogy aláírásokat gyűjtenek petícióhoz, amiben a választókerület szavazói arra kérik a kerület egyéni képviselőjét, hogy a petícióban megjelölt jogszabály megváltoztatására nyújtson be egyéni képviselői indítványt, illetve ha más képviselő nyújt be erre egyéni képviselői indítványt, akkor azt támogassa szavazatával. Ilyen petíció lehet például a vasárnapi zárva tartás eltörlése, az orvosok és ápolók béremelése, a kórházak adósságának átvállalása, az oktatás helyzetének rendezése, a nyugdíjak 10 ezer forinttal történő szociális emelése, a közpénzek kezelésének átláthatóságát biztosító jogszabály - a közpénz elveszítheti-e közvagyon jellegét -, és számos nem említett téma. A történet bonyolítható azzal, hogy egy ellenzéki párt képviselője nyújt be egyéni képviselői indítványt a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére és a választók petíciók sokaságával kormánypárti egyéni képviselőket kérnek fel ennek támogatására, megszavazására. Eredményesebb lehet mint a népszavazás.

Az egyéni képviselőnek állást kell foglalnia: mi a fontosabb számára, a pártja, a hatalom akarata és annak támogatása vagy a választók kérése, a választók akarata. Az egyéni képviselő, amennyiben nem tesz eleget a választók petíciójában megjelölt kérésnek, voltaképpen szembefordul választóival. Azzal, ha az egyéni képviselő akár egy vagy több petícióban megjelölt kéréseket nem teljesíti, semmibe veszi a petíciót aláíró választók kérését, igényét. Ezután nem valószínű, hogy komoly eséllyel indulhat a következő választáson. Egy ilyen petíciónak, aláírásgyűjtésnek híre megy, az emberek kíváncsiak a reakcióra és ez hosszú ideig beszédtéma lesz. Számtalanszor elhangzik a kérdés, hogy az egyéni képviselő kit képvisel: a pártját, a pártja akaratát és érdekét vagy a választóit, a választói akaratát és érdekét?

Amennyiben a 2018-as választásra új jelölt kerül az előző helyére, tőle már a választások előtt petíciókban kérhetnek nyilatkozatot arról, hogy megválasztása esetén megjelölt időn belül egyéni képviselői indítvánnyal kezdeményezi a petícióban megjelölt jogszabályok megváltoztatását, új jogszabályok benyújtását, amennyiben másik képviselő nyújt be ilyen jogszabályt, akkor nyilatkozatban kötelezi magát, hogy megszavazza azt. Amennyiben az új jelölt nem hajlandó ilyen nyilatkozatot tenni, nem kötelezi el magát, akkor ez nyilvánvalóvá teszi az álláspontját, illetve azt, hogy pártját, pártja akaratát, érdekeit a választók érdeke és képviselete elé helyezi. Ilyen esetben nehezen elképzelhető, hogy nyerjen egy szimpatikus ellenzéki vagy független jelölttel szemben.

Ami pedig a nyerésre alkalmas ellenjelöltek, rivális jelöltek megtalálásának kérdését illeti, őket nagy valószínűséggel nem a jelenlegi ellenzéki parlamenti pártok tagjai között kell keresni. Két eset lehetséges. Amennyiben létrejön egy már a nevében is összefogásra motiváló szerveződés, mozgalom, pl. a JDM - Jólét és Demokrácia Mozgalom - mely a civil mozgalmak és kezdeményezések többségét egy ernyő alá tudja gyűjteni, akkor ott jó programot választva nem nehéz okos és szimpatikus jelölteket találni, akik szinte biztosan nyerhetnek az egyéni választókerületben. A másik eshetőség, ha az ellenzéki pártok bevonásával, ugyan nem szövetség és együttműködés keretében, de a cél eléréséhez, a kormányváltáshoz szükséges egyetértéssel találják meg a független, nyerésre esélyes jelölteket és az ellenzéki pártok többsége nem állít rivális jelöltet.

Ebben az esetben a parlament vélhetően szakértői kormányt választana, feltehetően olyan szakértői kormányt, aki képes és alkalmas lenne a nagyléptékű fejlődés levezénylésére, a korrupciós modell kiiktatására és számos jóléti intézkedés meghozatalára.

Forrás: TRIPORT 

Orbán után?

Már készülnek az újabb rendszerváltás  jogszabályai

A piacgazdaság illiberális időkben sem szunnyad, lopózva keresi a réseket, ahol majd esély nyílhat az értékesítésére. Így működik ez ügyvédi irodák esetében is, főként ott, ahol fiatal jogászok tapossák egymás sarkát. Már van tudásuk, még vannak ötleteik és létezik a vízió, hogyan, mikor, mivel lehet nagyot szakítani.

Nem is titkolják, hogy a hivatali teendőiken túl már előre dolgoznak, mivel semmi nem tart örökké, így már most az Orbán-éra utáni időkre való jogszabályokat készítik.

Előre gondolva már most látható, hogy amikor bekövetkezik a váltás, akkor nagyon rövid idő alatt nagyon sok feladatot kell megoldani, ami főként a jogalkotásra, jogszabályok megváltoztatására érvényes. Az Orbán-kormány sok új jogszabályt alkotott, ezek jelentős része nem nyerte el a társadalom tetszését.  Emiatt, meg a változtatás heve miatt is nagy számú jogszabály gyors megalkotására lesz szükség. Erre a kormányzati adminisztrációban nincs kellő kapacitás, másrészt azoktól nem lehet várni az igény szerinti változtatást, akik a meglévőket kidolgozták és azokat jónak is tartják. Az nyilvánvaló, hogy beindul az új jogi környezetet biztosító rapid jogalkotás, amihez majd jól hasznosíthatók az előre legyártott jogi anyagok.

Ezt így végig gondolva, úgy tűnik bejöhet az előbbiekben említett vízió vagy inkább számítás. Az előre gyártott joganyagokra biztos vevők lesznek az új éra, a leendő kormányzat potentátjai, a joganyagok megalkotói pedig a busás bevétel láttán elégedetten nyugtázhatják, megérte előre dolgozni.

Forrás:  TRIPORT


Kényes kérdés!

Ránk  omlik?

2020-ban megszűnik az uniós támogatás. Tetszik vagy nem, a saját lábunkra kell állnunk. Ha gond lenne, mentőövre lenne szükség, akkor se táplálhatunk túlzó reményeket, hiszen összerúgtuk a port az IMF-el, de ami rosszabb az Európai Unióval is, főként az EU potentátjaival, megmondó embereivel, akiknek szavuk lenne egy rendkívüli kölcsön odaítélésében. Tehát sok jóra nem számíthatunk. Ezt rendszeresen tudtunkra is adják, hol burkolt, hol nyílt üzenetekben. Van aki már most blokkolná a nekünk járó támogatást, talán ez is tényező abban, hogy  a kormány mielőbb igyekszik lehívni a pénzt, mert az a biztos, ami már magyar bankban van. Szóval, jobb ha már most számvetést csinálunk, tényleg olyan fényes a helyzetünk, olyan fitt a gazdaságunk, mint azt a kormány által nekünk küldött tájékoztatóból olvashatjuk és mindenhonnan áradó propagandából hallhatjuk.

Valóban készen állunk arra, hogy a saját lábunkra álljunk, nem kell ismét megszorítások tömegét a magyar emberek nyakába zúdítani? Mert amikor eljön az igazság pillanata már nem segít a propaganda.  A MŰKÖDNEK A MAGYAR REFORMOK ÉS A JOBBAN TELJESÍTÜNK szlogenek elaltatják az aggódást, biztonságérzetet adnak, megnyugvást, hogy minden rendben van, hiszen állítólag hónapról hónapra javulnak a mutatók.

Más oldalról meg dermesztő elemzéseket hallunk, olvasunk arról, hogy mi jöhet ha megszűnik az uniós támogatás. A merészebb állítások szerint a magyar gazdaságot az uniós támogatás tartja a víz színén és annak megszűnésekor ránk omlik Orbán-rendszere. Uniós támogatás nélkül negatív tartományba kerül a gazdasági növekedés, recesszió lesz.

A jelenlegi helyzet az, hogy a magyar gazdaság teljesítményéből 6-7 % az uniós támogatás felhasználása révén keletkezik, 3 %-ot pedig a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 900 milliárd forint körüli összeg generál. Amennyiben megszűnik az uniós támogatás 6-7 %-al zuhanhat a magyar gazdaság teljesítménye és az ebből származó bevételekkel, kb. 1000 milliárd forinttal csökkenhet a költségvetés bevétele. Ekkora kieső bevétel nem pótolható sem az autógyárak termelésének felpörgetésével, mert az csupán plusz 1 %-ot hozhat, se a jó évben 0,5 % plusz növekedés biztosítására képes mezőgazdasággal.

Tehát jobb ha most számvetést készítünk és már most mentőövet dobunk önmagunknak azzal, hogy az évi 2000 milliárd forintos uniós támogatás nagyobb részét olyan gazdaságfejlesztésre használjuk fel, ami addigra már termőre fordulhat mire jönnek a nehéz idők és jelentős gazdasági növekedést generálhat. Mert akkor már a propaganda nem segít. A propaganda nem hoz létre gazdasági teljesítményt, nem generál gazdasági növekedést és a propaganda nem tesz bevételt a költségvetésbe.

Megismételhető! Jobb ha már most számvetést csinálunk, tényleg olyan fényes a helyzetünk, olyan fitt a gazdaságunk, mint azt a kormány által nekünk küldött tájékoztatóból olvashatjuk és mindenhonnan áradó propagandából hallhatjuk. Valóban készen állunk arra, hogy a saját lábunkra álljunk, nem kell ismét megszorítások tömegét a magyar emberek nyakába zúdítani?

Ne higgyünk a huhogóknak és ne higgyünk a hurrá optimistáknak, bízzuk a számvetést készítését köztiszteletnek örvendő szakemberekre. Ezúton kérjük az Eötvös József csoportot, hogy készítsen egy rövid, könnyen érthető elemzést a magyar gazdaság állapotáról, arról, hogyan alakul a magyar gazdaság teljesítménye, a magyar GDP az uniós támogatás megszűnése után? Mennyivel esik vissza a magyar gazdaság teljesítménye, a költségvetés bevétele ha már nem érkezik uniós támogatás Magyarországra? Az Eötvös József csoport elemzését, anyagát a TRIPORT magazin közreadja.

Forrás:  TRIPORT 

Valószínűen működne!

Megoldás az európai migránsválságra

A politikai és vallási konfliktusok szülte erőszak miatt élhetetlenné vált térségből menekültek áradata indult el Európába. 2015-ben több mint 1 millió menekült érkezett az Európai Unió területére  és ez merőben új helyzetet teremtett.  Az Európai Unió jövőjén vitatkozó politikusok olyan problémával szembesültek, aminek megoldásához már nem csupán abban kell dűlőre jutni, hogy több Európa vagy több nemzet legyen a jövő uniójában. A menekültválság kezelése nemzeti szinten és közösségi szinten is új döntési helyzetet jelent, új megközelítést igényel.

De valójában az igazi kérdés már inkább az, hogy az Európai Unió képes-e, tud-e és akar-e igazi nagyhatalomként működni és fellépni? Egy olyan nagyhatalomként, melyet az Unió tagállamainak vezetőiből álló politikai tanács irányít. Mert az újkori népvándorlás megállítása, a hazatelepítéshez szükséges feltételek megteremtése csak nagyhatalmi fellépéssel biztosítható.

Bekövetkezett az a helyzet, amikor nem halogatható tovább a döntés. Egyrészt az EU határain belül lévő több mint 1 millió menekült jövőbeni sorsa és az itt létükből adódó helyzet egységes kezelése a tét. A másik tét pedig az, hogy az Európai Unió képes-e megszerezni a világ egyik legnagyobb projektjét. Szíria, Irak, Líbia és az ottani térség újjáépítése lehet a világ egyik legnagyobb projektje, aminek fedezete, az olaj, ott van a földben. Ehhez az alapfeltételek nem teremthetők meg bombázással, de még szárazföldi erők bevetésével sem. Szükséges, de kevés a szárazföldi haderő ahhoz, hogy ott felálljon egy új kormányzat, új közigazgatás, hogy megtörténjen a közműszolgáltatás helyreállítása, beinduljon az oktatás, az egészségügyi ellátás, majd szinte azonnal elinduljon az újjáépítés, lakások, lakótelepek építése, gyárak létesüljenek, elinduljon a normális élet.

Az ehhez szükséges apparátust ott nem lehet felállítani, de Európában igen. Európában van akkora létszámú menekült, akikből kiválogathatók, akik alkalmasak a kormányzati teendőkre vagy arra, hogy egy emigráns kormány tagjai legyenek. Kiválaszthatók azok, akik alkalmasak közigazgatási feladatok ellátására, az ottani közigazgatás megszervezésére, elindítására, melyhez Európa adhatná a mintát. A menekültek 70-80 %-a katonaviselt fiatal férfi, akikből felállítható lenne a szárazföldi haderő. Ennek összes költségét a térség állná, melyre az Európában felálló emigráns kormány és az Európában szerveződő haderő vállalna közös felelősséget, előre rögzített szerződésekben. Az újjáépítésre történő megbízást és a fedezetre vonatkozó garanciát ugyancsak hasonló szerződések garantálnák.

Forrás:bmodell.hu/unio2 

Lehetséges?  Szükséges? 

Egy új nyugdíjrendszer

A B-modell szerinti nyugdíjrendszer esetében a nyugdíj két pillérre épül, két összegből tevődik össze.  Az első pillért a mindenkinek egyformán járó szociális alapnyugdíj jelenti, ami állampolgári jogon jár. A második pillért a számított nyugdíj jelenti, aminek összege a munkában eltöltött  évek során befizetett nyugdíjjárulék alapján kerül kiszámításra. A számított nyugdíj összegét növelheti a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetése.

Az állampolgári jogon járó szociális alapnyugdíj összege 50 ezer forint lenne. A szociális alapnyugdíj 50 ezer forintos összege a költségvetés helyzetétől függően megállapított szociális nyugdíjemelésekkel lenne elérhető.

Az 50 ezer forintos állampolgári alapon járó szociális alapnyugdíj a már nyugdíjban lévőket és a jövőben nyugdíjba vonulókat is megilletné, ehhez adódna hozzá a számított nyugdíj összege.  Ez azt jelenti, hogy például egy kórházban dolgozó nővér, aki szakápoló képesítéssel 45 évet dolgozott az egészségügyben, majd nyugdíjba vonult és jelenlegi nyugdíja 80 ezer forint, 50 ezer forinttal kaphatna majd magasabb nyugdíjat ezen nyugdíjmodell alapján, vagyis havi 130 ezer forintra emelkedne a nyugdíja. A szociális alapnyugdíj emelését évente 10 ezer forintos lépésekben lenne célszerű megvalósítani.

A B-modell szerinti nyugdíjrendszer biztosítaná a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetésének lehetőségét, ami akár munkahelyi levonással, akár egyéni befizetéssel teljesíthető lenne. Ez nem nyugdíjpénztári befizetés lenne, hanem az állami nyugdíjkasszába történő befizetés, amiért az állam vállalja a garanciát. A kiegészítő, plusz nyugdíjjárulék fizetése egy meghatározott táblázat szerinti mértékben növelné a nyugdíj számításához figyelembe vehető jövedelmet, ami így magasabb lenne mint a tényleges jövedelem.

Forrás:bmodell.hu/jovokep4.html

Hány az annyi?

Külföldön dolgozó magyarok 

A külföldön dolgozó magyarok száma az elmúlt időszak egyik leginkább vitatott kérdése volt. A hivatalos adatként kezelt 300 ezer fő még bőven alatta van az egyes szakértők által emlegetett kritikus értéknek, ami szerintük 500 ezer fő. A szakértők szerint ha egy tízmilliós országban az 500 ezer főt meghaladja az aktív munkaerő kivándorlása, akkor a folyamat önmagát gerjesztő láncreakcióvá válik. Az itt maradókra még több teher hárul az állam fenntartása, a nyugdíjak fedezetének előteremtése miatt, ezért rosszabbodik a helyzet, emiatt pedig még többen mennek el.

Ezért sem mindegy, hogy 300 ezer fő vagy több mint 1 millió magyar dolgozik külföldön. És nem mindegy, hogy a kormány által említett 300 ezer ember vagy több mint 1 millió magyar nem fizet Magyarországon járulékot és adót, telefonadót, tranzakciós adót mert külföldön dolgozik. Nagyon nem mindegy, hogy 300 ezerrel vagy 1 millióval kevesebben vásárolnak itthon élelmiszert, cipőt, ruhát, benzint, mert helyettük a kieső fogyasztási adó miatt az itthon maradóknak kell több terhet vállalni, az itthon maradóknak kell pótolni a külföldön dolgozók miatti kiesést.

A hivatalos álláspont szerint 300 ezer fő dolgozik külföldön, csakhogy a hazautalt pénz - ami az egyetlen biztos adatot jelenti - 2014-ben 930 milliárd forint volt, amiből az a következtetés vonható le, hogy jóval nagyobb lehet a külföldön dolgozók száma 300 ezer főnél. 300 ezer főre vetítve a 930 milliárd forint utalást azt jelenti, hogy minden egyes külföldön dolgozó magyar 250 ezer forintot utalt havonta. Ez alig kevesebb mint amennyit a legtöbb kint dolgozó magyar keres, csakhogy a fizetésből lakni kell, albérletet, rezsit fizetni, élelemre, ruhára, közlekedésre, utazásra költeni. Másrészt a felmérések azt mutatják, hogy a külföldön dolgozó magyarok több mint fele nem is utal haza, mert feléli vagy félreteszi rosszabb napokra és vannak akik a továbblépés fedezetére gyűjtenek. Sokan családdal együtt vannak kint, ott szó se lehet utalásról, mert a család feléli. Az is szempont, hogy sokan nem utalnak, hanem amikor hazajönnek készpénzben adják oda az itthoniaknak szánt támogatást.
 
Lehet különböző változatokat felállítani, de a hitelesnek mondható felméréseket és információkat figyelembe véve kialakul egy valószínűnek mondható képlet, ami alapján a külföldön dolgozó magyarok száma 1-1,2 millióra tehető. Közülük legfeljebb 50 % vagyis 500-600 ezer fő utal haza pénzt, aminek átlagos évi összege 1,5-1,8 millió forintra tehető, havi átlagos összege pedig 120-150 ezer forintra. Ez egy átlag, amiben benne van annak a havi 50-60 ezer forintos utalása aki pultosként vagy takarítóként dolgozik  és benne van a Londonban dolgozó altatóorvos vagy a Berlinben dolgozó informatikus havi több százezer forintot kitevő utalása is.

Hogy is van?

Valójában 28 %-os a munkanélküliség? 

Van egy számítás, ami szerint valójában 28 %-os a munkanélküliség Magyarországon. Nézzük a számítás logikáját, azt hogyan jön  ki ez az ismert számokból. Induljunk ki nem vitatott adatokból. A magyar miniszterelnök 2016 március 15-én mondott beszédéből megtudhattuk, hogy 11,2 %-ról  6,5 %-ra csökkent a munkanélküliség, mert repülőrajtot vettünk és most már szárnyal a magyar gazdaság. Azt pedig 2016-os évértékelő beszédében mondta az ország miniszterelnöke, hogy már 4,2 millióan fizetnek adót Magyarországon, és a kormány 4,2 millió magyar foglalkoztatott adóját csökkentette.

A hivatal iránti kötelező tisztelettel, de vitatni kell a miniszterelnök kijelentését, ugyanis a külföldön dolgozó magyarokat ugyan bele lehet számítani a magyar foglalkoztatotti létszámba - bár nekik nincs munkahelyük Magyarországon - de ők nem fizetnek Magyarországon adót, sőt járulékot se, ebből kifolyólag nem is tudják igénybe a magyar kormánynak köszönhető adócsökkentést. Nem tartható tehát az az állítás, hogy 4,2 millióan fizetnek adót és 4,2 millió foglalkoztatott vehet igénybe Magyarországon adókedvezményt a jövedelme után fizetendő adó vonatkozásában, mert akik külföldön dolgoznak nem Magyarországon fizetnek jövedelemadót. Magyarországon soha nem fizettek 4,2 millióan adót , ma sem fizetnek 4,2 millióan és valószínűen nem is fognak ennyien fizetni.

És itt jön be a sokat vitatott kérdés, mennyi lehet a külföldön dolgozó magyarok száma?  Az egy év alatt hazautalt pénz, a 930 milliárd forint mértékéből következtethetően 1-1,2 millióra tehető a a külföldön dolgozó magyarok száma. Figyelembe véve azt, hogy a külföldön dolgozó magyarok több mint 50 %-a nem utal haza pénzt és sokan vannak, akik ilyen vagy olyan ok miatt személyesen adják át annak akinek szánják, legfeljebb 500-600 ezer fő utal haza pénzt, aminek átlagos évi összege 1,5-1,8 millió forintra tehető, havi átlagos összege pedig 120-150 ezer forintra. Ez egy átlag, amiben benne van annak a havi 50-60 ezer forintos utalása aki pultosként vagy takarítóként dolgozik  és benne van a Londonban dolgozó altatóorvos vagy a Berlinben dolgozó informatikus havi több százezer forintot kitevő utalása is.

Amennyiben az említett 4,2 millió foglalkoztatotti létszámból levonjuk a külföldön dolgozó 1 millió magyar számát, akkor marad 3,2 millió fő, akinek munkahelye van Magyarországon. A hivatalos statisztika szerint a 2015 április-június közötti időszakot vizsgálva Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 201 ezer fő volt, 71 551 betöltetlen munkahely volt, és 384 700 fő volt az álláskeresők száma. A statisztika szerint 4 millió 585 ezer fő munkavállaló létezik Magyarországon, ha ebből 1 millió fő külföldön dolgozik, akkor Magyarországon a munkanélküliség a statisztika szerinti munkavállalói létszámra vetítve 28 %-os. A külföldön dolgozók jelentik a 22 %-ot amihez hozzáadódik a kormány szerinti 6,5 %.

Ha a külföldön dolgozó magyarok száma nem 1-1,2 millió, csupán 450 ezer fő lenne, akkor is Magyarországon a munkanélküliség nem 6,5 %-os, hanem 16,5 %-os lenne. A magyar kormány jelenleg magyarországi munkavállalóként, foglalkoztatottként tartja nyilván a Londonban dolgozó magyar altatóorvost és az Amszterdamban a bájait áruló nyírségi örömlányt. Erre a helyzetre mondja a magyar kormány, hogy ma már 4,2 millió magyar fizet adót és veszi igénybe a jövedelemadó kedvezményt, ami nem igaz. Sem a Londonban dolgozó altatóorvos, sem az Amszterdamban bájait áruló nyírségi örömlány nem fizet adót Magyarországon és nem vesz igénybe adókedvezményt. A magyar költségvetés tőlük nem lát egy forintot sem, mint ahogyan nem lát sem adót, sem járulékot a több mint 1 millió külföldön dolgozó magyartól sem. Helyettük azok fizetnek akik itthon maradtak. De ez a kép is tovább árnyalódik.

A 4,2 millióból 734 ezer fő, aki a költségvetésből kapja a fizetését és ebből fizet a költségvetésbe adót és járulékot. Ez a foglalkoztatotti létszám a költségvetés bevételeit illetően inkább csökkentő, mint növelő tényező. Hasonlóan vehető figyelembe a  nagyjából 300 ezer fő közmunkás létszáma, akik szintén a költségvetésből kapják jövedelmüket, abból fizetnek vissza adót és járulékot. Mindez azt jelenti, hogy kiindultunk 4,2 millió munkavállalóból, de abból 1 millió külföldön dolgozik, sem adót, sem járulékot nem fizet a magyar költségvetésbe és van 734 ezer fő, plusz 300 ezer fő közmunkás, összesen 1, 34 millió, akik ugyan fizetnek adót és járulékot, de mivel a költségvetésből kapják a bérüket, jóval többet vesznek ki a költségvetésből, a közösből mint amennyit betesznek. Tehát nagyjából 2,2 millió fő magyar munkavállaló lehet, aki úgy fizet a költségvetésbe adót és járulékot, hogy nem a költségvetésből kapja jövedelemét. Ez a 2,2 millió tartja el az országot, noha a kormányzati statisztikák 4,2 millió főt emlegetnek.

Sőt, a " MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK " propagandafüzet már közel 4,3 millió magyar munkavállalót említ. Azt írja " A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeként  ma már közel 4,3 millió fő dolgozik... "  Mi köze a Munkahelyvédelmi akciótervnek ahhoz, hogy kb. 1 millió magyar talált magának munkahelyet külföldön?  De térjünk vissza a lényeghez: ha az 1 millió külföldön dolgozó magyar hirtelen hazajönne, találna magának munkát Magyarországon? Persze altathatjuk magunkat és lehet zsonglőrködni a számokkal, de legalább a propaganda anyagába nem kéne betenni. Ha a külföldön dolgozók munkahelyét nem magyar munkahelynek tekintjük, úgy 28 %-os a munkanélküliség. 2009-ben valójában több munkahely volt Magyarországon mint most, az azóta felszámolt, megszűnt nagyszámú gazdasági társasággal egyben sok bejelentett munkahely is megszűnt.

De könnyű lenne a kérdést tisztázni. Kell egy adat: a munkáltatók Magyarországon hány munkavállaló után fizetnek járulékot? Így megtudható hány munkavállaló dolgozik Magyarországon aki járulékot valamint adót fizet, és ezt levonva a 4,2 millióból megtudható lenne a külföldön dolgozó magyarok viszonylag pontos száma is.

Forrás:  TRIPORT  

A tévedés privilégiuma

A magyar gazdaságpolitika ismétlődő hibái

A gazdaságfilozófia jelöli ki gazdasági fejlődés ívét és befolyásolja annak ütemét, az emberek boldogulási lehetőségeit, és nyilvánvalóan azt is, hogy a jólét vagy a szűkölködés irányába mozdul el az életszínvonal. A gazdaságfilozófia befolyásolja, hogy mennyit vesz el az állam és mennyi marad az adó- és járulékfizetőknél.

A jelenlegi gazdaságfilozófia azt felismerte, hogy a tétlenül szemlélődő és csupán különböző szabályozási módokkal operáló neoliberális gazdaságpolitika nem képes keresletet, piacot szerezni a termelés és szolgáltatás bővítéséhez, e nélkül viszont kevés esély van gazdasági növekedésre. Amikor a cégek, a vállalkozások nem találják a piaci réseket, a politika rásegíthet, de ettől átütő eredmény nem várható.

A magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás óta eltelt 25 évben a kapacitás fejlesztésére, bővítésére fordított minden forrást, a termelés, a kivitelezés, a szolgáltatás kapacitásának növelésére kiosztott rengeteg pályázati pénzt, azzal, hogy majd a vállalkozók a többlet értékesítéséhez előteremtik a piacot, a keresletet. Ez sem a kezdetben, sem később nem működött. Számolatlanul folytak el ezer milliárdok, eredmény pedig szinte nulla. Viszonylag egyszerű modellezéssel igazolható lett volna, hogy kereslet nélkül a kapacitás bővítése vagy akár a versenyképesség javítása címén adott pályázati támogatás ablakon kidobott pénz, mert attól, hogy valaki a pályázati támogatásból létesített új épületben, új gépekkel folytatja tevékenységét nem lesz nagyobb piaca, nem lesz kereslete, hogy a többlet termelést értékesíteni tudja.

25 éven keresztül nem érvényesült az az egyszerű logika, hogy ha nincs piac, nincs kereslet ahol a többletet értékesíteni lehetne, akkor nincs értelme többet termelni vagy szolgáltatni. Megoldás lehetett volna a kereslet begyűjtése, a kereslet szervezése, de erre nem volt pályázat, nem volt forrás. Sőt, a kereslet felmérése, begyűjtése, szervezése lett volna az elsődleges, az első lépés, de ez még pályázati célként sem volt megjelölve, így pályázni sem lehetett erre. Ennek ellenére érkeztek ilyen jellegű jelentkezések, kezdeményezések, de elutasították, azzal, hogy a kereslet szervezése nem pályázati cél.

A magyar jólét gazdasági alapját megteremtő nagyléptékű gazdaságfejlesztés forgatókönyve, a B-modell, a létező, elérhető, begyűjthető, koncentrálható keresletre építi a gazdasági növekedést. A kereslet a fő tényező, a keresletre fókuszál a pályázati rendszer, a források, támogatások elosztása. A B-modell lényeges jellemzője, hogy olyan gazdaságszervezési módokat alkalmaz, amelyekkel megtöbbszörözhető a gazdasági növekedéshez szükséges kereslet, megteremthető az egy helyre sűríthető és egy helyen elérhető fogyasztás, a nagy tömegű áru és szolgáltatás értékesítéséhez szükséges forgalmat biztosító létesítmények, struktúrák létrehozása.

Magyarország soha nem tud akkora termelő kapacitást létrehozni mint egy 30-40 milliós lakosú ország, de a B-modell szerinti gazdaságszervezéssel tud akkora forgalmat bonyolítani, olyan volumenű értékesítést létrehozni, ami megfelel egy 30-40 milliós lakossággal bíró ország gazdasági teljesítményének. Ehhez elégséges a hazai munkaerő és van forrásunk is, és ez ugyanolyan gazdasági teljesítményt jelent, ugyanolyan gazdasági növekedést és bevételt eredményez a költségvetésnek, mintha termeléssel értük volna el. Hiba lenne nem látni, hogy itt vagyunk Közép-Európában, az uniós tagság minden előnyével, rendelkezésünkre áll az 530 millió fős piac - nagyobb mint az amerikai piac - az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségével.

Forrás:  bmodell.hu/ gazdasag 

Magyar álom?

5 év alatt megteremthető a magyar jólét gazdasági alapja

Ma sok magyar ember fejében ott a kiűzhetetlen gondolat: mi miért nem vagyunk képesek arra mint az osztrákok? Most minden összejöhetne és szinte semmi nem sikerül. Szabadok vagyunk, függetlenek, a világ legerősebb katonai védőernyője nyújt biztonságot számunkra, tagjai vagyunk az európai elitklubnak, elérhető számunkra az EU 530 millió fős piaca, ám a jólét vonatkozásában semmit nem jutottunk előre, sőt. Pedig most minden adott hozzá. Minden adott hozzá, hogy gyorsan eljussunk oda, abba a helyzetbe, amiről annyit álmodoztunk. Minden adott hozzá, hogy  elérhető legyen az, hogy hasonló jólétben élhessünk mint a szomszédaink Ausztriában.

Van terv a jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági fejlődésre és bőséges forrás is van hozzá. Magyarország olyan mértékű uniós támogatáshoz jut 2007 és 2020 között, ami az egykor a magyaroknak és osztrákoknak szánt Marshall-segély összegénél 10-szer nagyobb összegű támogatást jelent. Ez a helyzet egyszeri, kivételes lehetőség Magyarországnak, talán soha nem ismétlődő lehetőség. Van terv és van forrás a nagyléptékű gazdaságfejlesztéshez, csupán a politikai akarat hiányzik.

Ha lenne több terv, akkor lehetne viszonyítani őket, összehasonlítani az előnyöket és hátrányokat, majd dönteni, hogy melyiket válasszuk. De nincs több terv, csupán egy ismert terv, egy ismert forgatókönyv - a B-modell - létezik arra, hogy 5 év alatt megteremthető legyen a jólét Magyarországon, 5 év alatt megteremthető legyen a magyar jólét gazdasági alapja.

Érdemes megismerni, hogy a magyar jólét megteremtésére létező egyetlen terv, a B-modell milyen módszerrel, milyen projektekkel képzeli el a jóléthez szükséges nagyléptékű gazdaságfejlesztést. Ez mit jelent számokban? Hány százalékos gazdasági növekedést hozna? Összegszerűen és százalékban mennyit tenne hozzá a jelenlegi magyar GDP-hez?  Hány új munkahely jönne létre és ez milyen területen növelné a foglalkoztatottságot?

A B-modell fő projektjei

A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés egyik óriásprojektje a KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Központ - lenne, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen 400 milliárd euró értékben szállít árucikkeket, ezt 2020-ra 1000 milliárd euróra akarják növelni. Ha ennek csupán a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk a magyar online kereskedőházak és az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek az 530 millió fős EU-ba, akkor ez 100 %-os gazdasági növekedést hozhatna Magyarországnak. Magyarország kihasználhatná uniós tagságát, azt, hogy szabad hozzáférhetősége van az EU 530 millió fő fogyasztót számláló piacához az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségével. Ha sikerülne elérni a 20 %-ot, az már 200 milliárd eurót kitevő, 200 %-os gazdasági növekedést jelentene akár 4-5 éven belül. Az új típusú kereskedőházak és ezek online részlegei több tízezer magyar fiatal foglalkoztatására nyújtanának lehetőséget, nyugati bérekkel. Feltétel: a számítógép kezelése, internetes kommunikációban való jártasság, alapszintű angol nyelvtudás. Ez valós lehetőséget jelentene arra is, hogy magyar fiatalok tízezrei térjenek haza.

A B-modell másik óriásprojektje, megaprojektje  az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítésére lehetőséget nyújtó 5 db üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ lenne. Már az ókori és középkori kereskedővárosok esetében is meghatározó tényező volt a kereslet koncentrált létezése, az, hogy létezett egy hely, ahol az eladók és vevők könnyen és gyorsan egymásra találhattak.

A B-modell szerinti üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ a régi kereskedővárosok mai modern megfelelője lenne, egy olyan szolgáltató város, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonzza a fizetőképes keresletet.

Az 5 üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ tervezet szerinti teljesítménye számokban: heti 2 milliárd euró, évi 100 milliárd euró azaz 30 000 milliárd forint többlet bevétel az országnak, 12 000 milliárd forint többlet bevétel a költségvetésnek, több mint 200 ezer új munkahely, nagy tömegű megrendelésállomány az építőiparnak, kapcsolódási pont egyben piac a hazai vállalkozások számára, nagy tömegű megrendelés a magyar vállalkozásoknak, piaci lehetőség sok új magyar vállalkozásnak, és az 5 szolgáltató város ellátása jelentős piaci lehetőség a magyar mezőgazdaságnak is. Ez a megaprojekt önmagában 100 %-os gazdasági növekedést hozhatna, egyben az államadósság 40 %-ra történő csökkentését, úgy, hogy egy forintot nem fizetnénk vissza, ugyanis az adósság GDP-hez mért aránya a mérvadó.

A B-modell harmadik megaprojektje a külföldiek ellátására létrejövő idősotthon hálózat, idősekre specializálódó hotelek. Szakértők szerint a következő években legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi rendszerben nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában. Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, ezen a területen egyébként sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak. Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa.
A jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Magyarország idősotthon hálózatával, az idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzaná ezt a vásárlóerőt, az EU nyugdíjas központja lehetne, ahol a külföldi nyugdíjasok sok szolgáltatást vesznek igénybe és sokat költenek is. A nyugdíjasok egy része csak pár hetet töltene itt, mások több hónapot és lennének akik egész évben itt tartózkodnának, főként akiknek gondozásra van szüksége. Magyarországon lehetne a nyugdíjasok Ibizája, főként ha sok hangulatos rendezvény és a nyugdíjasok igényeinek megfelelő szórakozóhely lenne.

A hosszabb ideig itt lévő nyugdíjasokat rokonok is látogatnák, ez plusz turistaforgalmat jelentene. A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés  első lépésben 200 ezer fő számára létesítendő idősotthon hálózattal számol, ami 1500 eurós havi díjjal havonta 300 millió euró, éves viszonylatban pedig 3,6 milliárd euró bevételt jelentene az országnak. Ez 3,6 %-os gazdasági növekedést hozna, amibe nem került beszámításra a nyugdíjasok vásárlása, fogyasztása. 

Az idősotthon hálózatból keletkező bevételek kiegészülnének a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 200 ezer fős hálózat esetén évente nagyjából 1 millió látogatóra lehet számítani, akiknek szállás kell, ellátás kell, akik költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Egy fő esetében 1000 euró kiadással számolva, évi 1 milliárd euróval növekedne a GDP.  Ami talán lényegesebb, az idősotthon hálózat  50-100 ezer jól fizető munkahelyet is jelentene, meghatározóan vidéken, főként női alkalmazottak részére. Ez a projekt például sok külföldön dolgozó, nyelveket beszélő fiatalt haza vonzana.

A kérdés végül az, hogy jöjjön a B-modell vagy inkább valami más? De hol van az a valami más? Hol van másik terv, másik forgatókönyv? Mert az ugye nem pálya, hogy semmit nem csinálunk, hanem ostoba tehetetlenséggel beleszédülünk a nyomorba?

Forrás:bmodell/jövőkép

Mindig lesz új a nap alatt

Innováció a tiltakozásban

A jelenlegi helyzettel elégedetlen magyar választók a politikai iszapbirkózás helyett valami mást, valami újat várnak tartalmi és formai szempontból is. Az időnként felbukkanó új ellenzék is a hagyományos koreográfiát követi. A történet tüntetéssel kezdődik majd nagygyűlésnek nevezett összejövetellel folytatódik, ahol pár száz, jobb esetben pár ezer ember hallgatja, hogy miért elviselhetetlen a jelenlegi rendszer, ki mit lopott és ki hova takarodjon, de arról nem esik szó, hogy milyen lenne a kilátástalanság helyébe lépő lehetőségek víziója.

Új jövőkép, új stílus és új módszerek kellenének, amit akár innovációnak is nevezhetnénk, a tiltakozás innovációjának. Rövid hatásos üzeneteket kellene eljuttatni a választókhoz, úgy, hogy az célba érjen, elkapja a figyelmet és rögzüljön az emlékezetben. A szórólapok általában a kukában landolnak, a hirdetési felületek megszerzésében, a média elérésében a FIDESZ verhetetlen.

Szóval, nem megy innováció nélkül, olyan innováció nélkül, ami képes magára vonni a figyelmet és célba juttatni az üzenetet, amiről mint eseményről is sok szó esik, így ennek kapcsán nyilván képbe kerül a közvetítendő üzenet is.

Ha nincs elérhető hirdetési felület, akkor ezt pótolhatja egy olyan autós felvonulás, ahol az autók oldalán hálós plakátok vannak figyelemfelkeltő üzenetekkel és amelyet a konvojos vonulás útvonalán sok tízezren látnak. A konvojos felvonulás többet ér és többet elér mint egy egész napos hirdetés a tévében. És jóval hatékonyabb mint a sokkal nagyobb költséget igénylő nagygyűlés. De van még ennél közvetlenebb, direktebb módszer is. Üzenet papír táskán. 10 ezer színes nyomású papír szatyorral rengeteg ember számára közvetíthető üzenet, ami látványt is jelent, beszédtémává válik.

KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!

ÉS A VASÁRNAPI NYITVA TARTÁST!

Forrás:  TRIPORT  

Előzetes a következő szám tartalmából:

Nincs ez rendben...                         

                                                    
Egyre gyűlik azok száma, akik érzik a bajt. Abból kellene kiindulni, nem megy 100 évig a hirdetés, hogy " Jobban teljesítünk "  és a " Magyar reformok működnek " . És majd akkor, amikor a közülünk még itt lévők, meg az utódok szembesülnek a rémisztő valósággal, akkor jön a szitokáradat.

Az még az enyhébb megnyilatkozások közé fog tartozni, hogy " eltapsoltatok 70 milliárd eurót  és csak nyomort hagytatok hátra ". De sanszos, hogy az utókor nemzeti tragédiaként fogja emlegetni azt, hogy noha minden feltétel adott volt hozzá, hogy a mostani politika átemelje Magyarországot a jólétbe, mégis merőben más lett helyette.

" A pénz elfogyott, mi meg itt állunk üres zsebbel és foszló reményekkel. Az a 70 milliárd euró nem a ti stafírungotok volt és nem a víziótokban létező nemzeti tőkésosztály stafírungja, hanem a magyar jövő, a magyar jólét megteremtésének anyagi forrása. Hova lett.... "

Minta?                                                                                                                                  

Mint a marxista egyetemek! Ráadásul közpénzből, az MNB pénzéből! Ilyen és hasonló kifakadások...

Előre hozott választás vagy

árnyékkormány?


Önmagunknak dobnánk mentőövet egy előre hozott választással - hangoztatják többen ellenzéki oldalról. Az pedig szinte elkerülhetetlen, hogy árnyékkormány vagy árnyékkormányok....

A nemzet pénze


Itt bármi megtörténhet. Szinte semmi nem az aminek mondják és egy követhetetlen fázisban a közpénz is elveszti jellegét...

Civilek  Európája,  Civilek Magyarországa

MAGYAR  SZELFI


Mutassuk meg Magyarországot, úgy ahogyan mi látjuk.
Magyarok vagyunk! Olyanok, amilyenek! Megmutatjuk! MAGYAR SZELFI. Kommentek képekkel. 

Menteni a menthetőt 


Menteni a menthetőt - ezt említik célként, amikor szóba kerül az előre hozott választás a még létező, de már függetlenedett polgári körök mind gyakoribb összejövetelein. A propaganda nem szül növekedést, nem tesz bevételt a költségvetésbe és nem tartja itthon a fiatalokat....

Mikor fizetett Magyarországon 4,2 millió foglalkoztatott adót?


A miniszterelnök beszédeiben gyakran hallható mondat: Ma már 4,2 millió foglalkoztatott fizet adót Magyarországon, 4,2 millióan veszik igénybe a kormánynak köszönhetően az jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezményeket.  Mikor volt .....

Nemzeti önbecsülésünk


Tény, hogy az osztrákok megcsinálták. Mai áron számítva 7 milliárd eurónak megfelelő Marshall-segélyből. Mi nem. Pedig 70 milliárd euró uniós támogatást kaptunk erre. 10-szeresét mint az osztrákok. A pénz nagy részét már elköltöttük, de jólétnek nyoma sincs. Az osztrákok különbek lennének nálunk? 70 milliárdból nem tudjuk megcsinálni amit az osztrákok 7 milliárdból megcsináltak? Ez már nemzeti önbecsülés kérdése...

Forrás:  TRIPORT